Elgépelt vallomás
Hajnal van.
Újságpapírként nyílik a táj.
A buszok arcán alszanak a diódák,
és bokrokat fésül a reggeli szél.
A kertekből kilógó lombos diófák
alatt, mint egy imbolygó füstfelhő,
felszállásra vár kábán az esti műszak.
Fűnyírók torka rekedten berreg,
miközben terjeng a fűszag,
és csikkekhez ég pár zsibbadt köröm,
míg maghéjat köpködő unott páriák
a város férges elefánttestét
narancstollú nyűvágóként járják.
Hajnal van.
A lámpavasak végén
elalszanak a pásztortüzek. Én
egy színes pad hátán püfölöm a
betűket szívem billentyűzetén.
Folyton beírom és
kitörlöm a neved.
Üzenni akarok,
vagy csak beszélni veled,
és olyasmit mutatni,
amit más gépe nem ment el.
Elküldjem? Hallgassak?
Jó. Legyen.
- Enter -
A tér eldugott csücskén ülve
várom, hogy előbújjon minden emlék.
A szélben forgó maghéj táncát
figyelik az éhes fecskék.
Érzem, ahogy ereimben
visszafelé csordul a vér,
meghasad az idő,
elpattannak az agyi erek,
és nem lesz többé semmi kerek,
és nem marad se fecske, se tér,
és eldől minden forma,
eltorzul minden alak,
és letérdelnek libasorba
a messzi házfalak,
csak én maradok a hulló téglák között.
Ott voltál, mikor testemből
kiköltözött minden,
mi a világon szent még,
és csodára várva néztél,
mint egy szentkép.
- Ctrl + v -
Félek, emlékünk széttörné
ez a furcsa üzenet.
Avult tűzfalak intenek:
„Nem láthatja más, még te se!”
Nem mondhatom el senkinek?
Pedig ordítom legbelül,
gégém némán pattog,
lelkemen lelked ül.
Legyen hát!
- Caps Lock -
ELMONDOM MINDENKINEK,
MIT REJT A GYŰRÖTT KÉPZELET.
TUDOM, ÉN LÖKTEM EL
NYAKAMHOZ FESZÍTETT
ÍZZADÓ KÉT KEZED!
DE MOST BÚJOK MÁR
TÖRÖTTEN, VISSZAMENNÉK!
- SZISZEGVE KÖRÖZNEK
FELETTEM A FECSKÉK -
RÁÉGETT TARKÓMRA
UJJAID HIÁNYA,
ÉS HIÁBA GYŰRÖM FEL
INGNYAKAM, HIÁBA
OSONOK CSAPZOTTAN,
CSENDBEN HETEKET VISSZA
A KÉPZELETEMBEN,
CSAK A FÜREDI MÓLÓN
MERENGŐ PÁRT LÁTOM
- FESZÍT A MÚLT,
IZZIK A LÁZÁLOM,
FOGY A LEVEGŐ,
A SZÁJSZEGLET KÉK,
A SZEMEM LECSUKLIK -
- pause/break -
Elszállt az erő és korhadtan
ledől az odvas értelem…
annyi rejtett emlék dühöngve tör elő,
mikor feltöltöm
közkinccsé forintos életem.
Az üzenet kész, de néhány kis ablak
hibát jelezve ugrik fel bennem:
Csatolmány érkezett…Merül az elem…
Meztelen ikonok, mimóza szexkép…
Mit tegyek? Elküldjem?
Hiányzol…
- Esc -
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
engedjétek hozzám
Ám a templom előtt a téren Egy kis szökőkút működik, kérem! Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós, Galambkergetős, rózsaszagolgatós. Gyerek...
-
…nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a ...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
Ez durva! Nagyon jó.
VálaszTörlésŐ lett a harmadik helyezett. Szerintem is baromi jó!
VálaszTörléshát...ez már a második verzió. Egyszer talán sikerül úgy megírni, hogy valóban jó legyen.
VálaszTörlésNem, nem, szerintem ez a legjobb verzio... legalabbis nekem nagyon utott, amikor olvastam. Foleg az a resz:
TörlésÉn egy színes pad hátán püfölöm a
betűket szívem billentyűzetén.
Folyton beírom és
kitörlöm a neved.
Üzenni akarok,
vagy csak beszélni veled,
http://dokk.hu/forum2/olvas.php?id=31888
VálaszTörlésÖrülök, hogy így gondolod, de olvasd el a felső linken az első hozzászólót. Persze, lehet mondani, hogy az irodalom szubjektív, tetszik, nem tetszik dolog, de mégis tudomány, saját szabályokkal. És csiszolni kell még ezt, hogy megállja a helyét...de dolgozom rajta+ igyekezni fogok, hogy a végleges verzióban is találhasson mindenki valami szeretni valót:)
Máté, eddig a részig bírtam olvasni a kritikát, mert ennyi is elég volt, hogy a kiolvassam a hozzászólásból a mindenbe-bele-akarok-kötni szándékot, és a hozzászóló okoskodó stílusát:
Törlés"..egy tarka pad hátán püfölöm a/betűket szívem billentyűzetén."-óriási képzavar Máté. Először is mitől "tarka" a pad? Én még nem láttam tarka padot, de nem is biztos, hogy egyáltalán fontos megjegyzés ez itt, ebben a képben. A pad tarkasága mit befolyásol a szívbillentyűkön való gépelés szempontjából? Talán a "szívembe írlak téged örökre" közhelyét próbáltad itt képbe oltani, de felettébb sikerületlen, képzavaros lett.
Amit ez az úr leírt, bocsánat, de véleményem szerint egyszerűen hülyeség. Én láttam tarka padot, egyrészt, de nem ez a lényeg. A szívnek vannak billentyűi, és ezért miért is ne lehetne ezt billentyűzetnek nevezni, tök nagy ötlet, mert szokatlan. Erről persze mindenki a számítógépre asszociál, ami hogy hogy nem, éppen a vers alapötlete. És szerintem különösen jól illik oda a püfölni szó, püfölni a billentyűket... ez olyan korunkbeli kifejezés, egyszerűen összillik. Sőt nem is tudom, hogy a boxzsákon a kistestvéren és a billentyűkön kívül mi mást lehetne még püfölni.
Ez a mondat, úgy ahogy van, egyszerűen üt, és szerintem akármilyen szabályai lehetnek a versírásnak, lehet egy vers szabályos, ha nem ér semmit, mert nem megy el a szívig.
Én konkrétan ezért a sorért tettem fel a blogomra, de ezt már az előző megjegyzésemben is mondtam.
No lehet, hogy azért végigolvasom a kritikát, kíváncsi vagyok, még milyen tanácsokat kapott a vers.