Kapcsolatok

az ember élete újra és újra összefonódik mások életével, amikor találkozunk, olyankor életet cserélünk egy kicsit, aztán hazamegyünk, megfőzök, várom a férjem, és ha hazaér, vele is sorsot cserélek, mély álomba zuhanunk és ott utazunk úgy, hogy ő én, én meg ő, olyan közös az életünk, hogy szinte egy, nem is véletlenül mondják, hogy ketten egy test lesznek, pedig ez nem is csak a testről szól, hanem ők ketten egyeztettek, megegyeztek, egybekeltek, egyesültek, egybe sültek, egy életté egyetemesültek, de, hogy ez önző egységből ki kell lépnünk  néha, hogy mások életébe is beleszóljunk, mert ők a minta, felhívlak, időpontot beszélünk meg, hogy vagy? jól, minden rendben, nézem, ahogy gyereket nevelsz, ahogy főzöl, takarítasz, ahogy a férjednek válaszolsz, ahogy megpuszilod, amikor veszekszel, rendetlen vagy, rátok tekintek emberek, és én is minta vagyok? van-e vajon, aki tekint énrám, tekint bár ő se tudja, mert épp a kórházi ágyon vajúdik, kapcsolatok, nem is értettem ezt a szót, amikor a táncestre készültünk, most értem, általuk megyünk előre, mert a kapcsolat szorosan összefügg azzal kimondhatatlan szóval, amit szeretetnek hívunk, pedig azt sem tudjuk mi az, mint a Jahve, mert amikor tárcsázom a számod, és megyek utánad és kérdezek, akkor is ha néha eltemetkezem,  de mindig egy újabb és újabb szálat húzok közted és köztem, mert szeretlek, pedig néha ez nehéz nekem