Láttam gyönyörű hegyeidet Uram
Sokszor arra vitt az utam
Verejtékeztem felfelé végig
Mégis küzdöttem a végső célig
Kövek között botoltam
És mások után loholtam
Sokszor a haláltól féltem
De mindig mentem és reméltem
Néha lerogytam
Hisz fáradt voltam
A csúcs mögött magasan
Nagyobb csúcs állt havasan
Lelkierőm elfogyott
A kezem is lefagyott
Sok lépésbe ökölszorítás
Nem enyhült a bakancs-szorítás
Ám mindig a nap végére
Feljutottunk a hegy tetejére
S ott térdre rogytam hirtelen
Mert megérintettem arcodat, Istenem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése