Néha amikor megyek az utcán, azt képzelem, hogy egy film szereplője vagyok. Színésznő. Elképzelem, ahogy szól a lassú zene, a kamera ráfordul arra a gyönyörű naplementére, amit ma láttam, és egy mély érces férfihang bemondja, hogy "Az élet tele van csodákkal..." hatásszünetet tart, és folytatja
"kis dolgokkal. Olyanokkal, amikről tegnap még csak álmodoztunk, ma pedig valóra válnak. Egyik nap azt mondom: Bárcsak... és másik nap valósággá válik. Ez a csoda. Amikor véletlenek történnek, és nem értjük, hogy miért pontosan úgy, ahogy megfogalmaztuk. Amikor az álomból valóság lesz, pedig nem tettünk érte semmit. Ez az ajándék a csoda. Amikor nem értjük, mert, csak úgy volt, véletlenül... "
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
-
…nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a ...
-
Elgépelt vallomás Hajnal van. Újságpapírként nyílik a táj. A buszok arcán alszanak a diódák, és bokrokat fésül a reggeli szél. ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése