Megölelt az apáca, olyan jó érzés. Énekkarban énekeltem, újra. Táncoltunk és üvöltöttem mint egy kamasz. Hangosan beszélek, ha horvátul kell, és olyan vidám. Magyarok és horvátok együtt, és a táncban nem kellenek szavak.
Nem tudtam elmenni érzelmek nélkül a pesti piár énekkara mellett sem. Láttam ugyanazt a karlengetést, meg a göndör haját. Argentín tangót játszott gitáron. Tangót. Annyira fontos lett. Várnak Zágrábban. Várják, hogy megérkezzek, vacsorával.
Az egész életem emlékei és érzései együtt. A múltam a jelenem így és itt fonódik össze. És holnap Lucko-ban folytatódik biciklivel. Busszal, de nem Zadarig. Hangosan nevetni, olyan jóó! Csodálatos hétvége! Csodálatos! Istenem! Minden, az egész életem együtt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
engedjétek hozzám
Ám a templom előtt a téren Egy kis szökőkút működik, kérem! Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós, Galambkergetős, rózsaszagolgatós. Gyerek...
-
…nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a ...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése