"Ma már csak néhány ház romját találod ott, és szemetet, piszkot, törmeléket, gazt. És sok-sok csalánt, ami az emberek után maradt. Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a vikágban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fársadsággal, de haszon nélkül. A haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma mát annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az , hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma."
/Wass Albert/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése