Tátra

Nézem a képeket, amik képernyőkímélőként sorra jönnek a monitorra. Elmosolyodom egyiken másikon. Az áfonyás nyelveken, a lopott knédlin, a lopott sörön, a fütyülni próbáláson a bélaiak alatt... És mindeközben tanulom a gazdmentet, mert holnap zh, és elektroból is zh. Gazdmentből majd puskázunk, elektróból meg... hát majd a Jóisten elintézi, remélem. Annyira esélytelen, hogy így még sosem éreztem magam zh előtt. Jó lenne inkább sétálni a gyönyörű hegyeim közt, és mászni az égig... Mint ezt a sok szart megtanulni. Kit érdekel a mindenható pénz??? Hát engem nem.