Te mindig szarul vagy?...

Jó kérdés. Igazából nem rá a válasz, de az is igaz, hogy sok kérdés van bennem, sokszor emésztem magam. Nálam gyakran nehezebben játszódnak le folyamatok. Azt szoktam mondani magamról, hogy érzékeny vagyok, talán ez ír le legjobban engem. Fáj, ha ezzel támadnak, mert ezzel lehet engem támadni.
De nem hiszem, hogy ez olyan rossz lenne. Persze sokszor a terhetekre vagyok. Bár utálok mások terhére lenni. De ha lejön hozzám a testvérem, és megkérdezi, hogy de hát mégis mit fogunk tenni a szendvicsbe, akkor eléteszek vagy fél kiló különböző felvágottat, elviselem a lökött szobatársamat, és miután a telehányt wc-t utána kell feltakarítanom, még meg is sajnálom. Észreveszem, hogy lehet nincs jól egy csajszi, akinek a barátai rá sem tojtak, hogy már tíz perce a mosdóban van, és már másodszor teszi.
Kérdéseket teszek fel, lehet sokkal többet, mint kellene. De amikor azon gondolkozom egy héten át, hogy mit lehetne jobbá tenni egyik-másik emberi kapcsolatomban, akkor persze azzal senkinek semmi gondja nincs.
Sajnálom, hogy ezzel problémát jelentek. Sajnálom, hogy a terhetekre vagyok.