Arcába markolsz utolsó erőddel
Fejszédet megint egy kidőlt fába vágod
Mosod homlokodról csorgó verejtéked
S éjjel az Oriont kővel hajigálod.
A zsákutca táblát régen felavatták,
A Szőke búzamezőt nyáron learatták,
A cirpelő tücsköt is agyontaposták,
Loboncos csikó sörényem lenyírták.
Lepusztult város ormán semmi-zászló,
Düh és harag vihar szele-tépte rongy,
Utolsó mozdulat egy kínlódó kagyló,
Halála után maradó marék gyöngy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
…nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a ...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
szép...
VálaszTörlés