A gép megáll, a világ pihen.
Ma a szerkezet sem forog oly gépiesen.
S ha a bolydult nép végre aludni tér,
Az égen a sok csillag dalra kél.
Aranyos hangjuk áthat a csenden,
Csak a magányos vándor hallja, s a mennyben
Az angyalok boldog éneket zengenek,
Hogy a városon, s fényen túl valaki megszületett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése