Ám a templom előtt a téren
Egy kis szökőkút működik, kérem!
Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós,
Galambkergetős, rózsaszagolgatós.
Gyereknek kész vízi paradicsom,
Meleg is volt, gondoltam, hadd játsszon, hagyom.
Anya! Miért nem maradunk misére?
Kicsim, nem úgy vagyunk most öltözve.
Mégiscsak papok oktattak dress code-ra.
Templomi etikett, vállak, térdek takarva.
Anya, de akkor éneklünk a Jézuskának, hogy örüljön?
Folyt is rólunk a veríték kegyetlen,
Isten látja lelkemet, én a templomba bementem.
És úgy énekeltünk, visszhangzott az égig,
Ám, hogy mégse botránkoztassak senkit vérig,
A gyerekeket gyorsan kitereltem,
S a kávára lélekemelten leültem.
S míg a páréves rótta a kútköröket
Ültünk ott a kocsiban a kicsi, meg az anya.
Ekkor jelent meg a farizeus nyanya.
"Igaz keresztény" volt szoknyájára írva
Merthogy sok nem látszott ki, csak a lába ujja.
Mintha megszállta volna a Szentlélek vagy az ihlet,Gondolt egyet s engem rendre intett.
"Az ön öltözéke igen kellemetlen.
Kérem távozzon a templom térről innen!
Nyáron rövidnadrág? Ujjatlan?!
Hallatlan!"
Bocsánat, nem is tudtam, hogy a templom előtti téren
Is tilos az ücsörgés nyári öltözékben.
Én mást olvastam a vaskos Bibliában
Fedetlen vállú Magdolnáról,
máshol jézusvágyó gyerekekről.
Dehát mit vitatkozzak olyannal,
Aki vallásrendőr!
Így hagytunk ott szökőcsapot, papot,
Jézuskát, rózsát, misét és galambot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése