Véletlenek nincsenek

Világunk rendszer. Hatalmas, komplex, telis-tele mikrovilágokkal. Miért működik, és hogyan? Nem tudjuk. Csak működik. Valamiért. Sok dolgot nem tudunk megmagyarázni. Azt mondjuk rá véletlen. Nem hiszek véletlenekben.
Véletlenül esik ki egy szentkép a Számelmélet könyvből? Véletlenül megy el az ablakunk előtt egy kukásautó MUT felirattal az oldalán, amikor a szigorlat miatt remegő térdekkel ülök az algebra füzetem fölött. (németül: bátorság.) Véletlenül találkozom egy héten belül négyszer ugyanazzal a történettel: jöjj és kövess engem.
Véletlenül magyarázom el a dimenziótételt Eszternek, és kérdezem ki tőle kétszer is a bizonyítást, hogy másnap azt húzza a vizsgán, és négyesre feleljen belőle? Véletlenül múlik mindig egy-két pontokon a zh-m? Véletlenül ébredek háromnegyed órával korábban a tervezettnél arra, hogy annyira zsibbad a kezem, hogy nem bírok miatta tovább aludni, és így időben tudom befejezni az aznapra tervezett anyagot?
Nem hiszek a véletlenekben. Nem hiszek a káoszban. Rend van. Volt, lesz.

2 megjegyzés:

engedjétek hozzám

Ám a templom előtt a téren  Egy kis szökőkút működik, kérem!  Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós,  Galambkergetős, rózsaszagolgatós.  Gyerek...