az öngyújtóvégen egy
szikra, kemény, mint a
szikla, a hasam alatt
érzem, finom körök a
kézen. Visszakaptam a
kabátom. Sárga repce a
határon, az illata is édes
mint a méz, vagy a nyál,
minta-parfüm. Szőkekék
Száva, tűzforró és sűrű
Láva. Utánad ugrom a Du-
nába is vagy követlek a
házba, hazába, tűzben az
olaj, nyaldossa a szívem,
a vajban zuhanyzik
a lány, huszadikra is csak
talány,
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Értsétek meg végre már törékeny az igazság mint az üvegpohár ember ember felett ember dolgok felett igaz szívvel ítéletet nem tehet emberség...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése