Pauli-elv

"az atomban nem lehet két vagy több olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezne" - írja a Sulinet Tudásbázis. Valószínűleg a hatodikos kémiakönyvemben is hasonlóképpen szerepelt. Máig is emlékszem, mennyire nem értettem ezt a mondatot. És minthogy nem értettem, megjegyezni sem tudtam, mert mindig csak olyan dolgokat tudtam megjegyezni, amiket értettem, ezért mentem matematika szakra. Igazából lusta voltam seggelni.

Szóval nem értettem. És feltételezem, hogy még sokan mások az osztálytársaim közül sem értették, és amikor az egyik szerencsétlen osztálytársamat - szerencsére nem engem - kihívta felelni a tanárnő és egyessel küldte a helyére, mert nem tudta a Pauli-elvet, nálam is beindult a zabszem-effektus, főleg miután - nevezzük S tanárnőnek - a maga 880 Hz-es magas A hangján lecseszte az egész osztályt, hogy milyen lusták és buták vagyunk, hogy nem tudjuk a Pauli-elvet.

De azt akkor még senki nem mondta nekünk, hogy ahhoz, hogy valaki a Pauli-elvnek akár csak a közelébe akarjon férkőzni öt évnyi matematikát és fizikát kell tanulnia az egyetemen, mátrixokat, determinánsokat, vektorok összefüggését, sajátérték egyenletek megoldását, magfizikát, fermionokat, permutációkat, és még hadd ne soroljam miket, és ha ezen nagy nehezen átrágta magát, akkor esetleg lehet valami fogalma arról, hogy mit is jelent az, hogy két elektron nem lehet ugyanabban az állapotban.

Viszont, ha az ember megérti, akkor úgy érzi magát, mintha felemelkedne egy kicsit. És most már hálás vagyok B tanár úrnak, aki karácsonyi ajándékként meghúzott, mert így legalább esélyt adott arra, hogy a hatodikos koromban a büszkeségemen esett csorbát kijavítsam. Úgyhogy végül aztán most megértettem a Pauli-elvet.

És ha most odaállhatnék S tanárnő elé, akkor szépen elmagyaráznám neki töviről hegyire, hogy hogy is vannak azok a mátrixok, meg determinánsok, mert lefogadom, hogy erről neki fogalma sincs, nem is volt, nem is lesz soha, és a Pauli-elvről csak annyit tudott, hogy valami irtó fontos dolog lehet, ha már mindenki erről beszél. És azt is a szemére kötném, vagy az orrára hányám, vagy nem tudom, de elmondanám neki, hogy pedagógiailag óriási bakit követett el ezzel akkor, és nem ez volt neki az egyetlen, több is megmaradt az emlékeimben.