Önzés

Emberi önzésem határtalan. Minden beszélgetésemben. Ha kérdezek valamit, azért teszem, mert érdekem fűződik hozzá. Ha beszélek, magamról beszélek. Ha nem beszélek, azért, mert nincs mit mondanom magamról. Találkozásaimban. Ha valakivel találkozni akarok, azért mert nem jó nekem egyedül. Ha valaki találkozni akar, azért mert szintén nem jó nekem egyedül. Szereteteimben. Ha valakit szeretek, csak azért mert jó volt hozzám, mert elfogad, mert, mert, mert. Ha valakit nem szeretek, azért mert megbántotta buborékvilágomat. Ha valaki szeret, szeretem, ha nem szeret, nem szeretem. Ha valaki kedves, hozzám, én is hozzá, ha leszar engem, én is őt. És mindenben ott vagyok ÉN. Semmi sem történik másért, minden csak miattam.

Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bünös lelkedért.

Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs
Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,
hogy benned teljesedjenek, - s korok történetét
szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.

Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!
És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,
hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott
annyi bús szerelmeket,

szerelmek bûnét és gyászát? s hogy bûn és gyász egysúlyú legyen,
eleve elosztott számodra szépen derût és borút,
sorsot és véletlent, világ nyomorát, inséget, háborút,
mindent a lelkedre mért

öltöny gyanánt: - úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen
császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,
amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt
a te bûnös lelkedért!

Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak,
mert mint látásodból kinõtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
részed énedbõl, s nem ismered föl sorsod és csillagod
tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belõled fakadnak,
és nem tudod hogy messze Napokban tennen erõd
ráng és a planéták félrehajlítják pályád elõtt
az adamant rudakat.