Hotel Zagorje - a gyerekhang, dječji glas

A gyermeki perspektíva teljesen más. Nem érti, hogy mi történik, a halál sokkal absztraktabb, mint a felnőttek számára. Ugyanolyan szörnyű, hogy apukád eltűnt, mint az, hogy otthonhagytad a barbiaidat. A gyermek is tudja, hogy mi történik, minden világos számára, de valahogy másképp. ÉVekkel később képes megérteni, ha szerencséje van és elég okos, de amíg gyerek, van körülötte egy filter, ami megóvja a szörnyűségektől. Minden úgy látszik, mintha egy film lenne.

Perspektiva djeteta je puno drugačije. Ne shvaća sve što se događa, smrt je više abstraktna, nego što odrasle misle. Jednako je strašna što ti je nestao tata i što si ostavila doma gumene barbike. Dijete zna što se događa, sve je jasno, ali nekako drugačije. Godinama kasnije možeš sve shvatiti, ako imaš sreću i pamet, ali kad si dijete ima nekog filtera oko tebe, koji čuva tebe od strašnih događaja. Sve se vidi kao u filmu. 

Az a vicces, hogy a saját életemben pontosan emlékszem arra a pillanatra, amikor ez a film megszakadt. Szerintetek fel lehet nőni egy pillanat alatt? Lehet. Mert még arra is emlékszem, hogy a Budafoki úton sétáltam, kicsit szürke idő volt. Azután született a Carpe diem c. vers. Hogy éld meg a pillanatot, mert az élet valóság, és nem film. Nincsen majd egyszer, sem múlt, mert az már nincs. Életem egyik nagyon nagy felismerése volt. Azóta próbálom nem halogatni a dolgokat, hanem megtenni azonnal. Nehezebben megy a szavakkal, mert vannak bizonyos szavak, amiket nem szívesen adok ki. De néha összeszedem magam, mert úgy vagyok vele, lehet, hogy ezen a lehetőségen kívül nem lesz több. Mostban élünk, és lehet, hogy még léteznek dimenziók, de a mi idővel határolt életünk egy dimenziós. És halad előre.

To vam je fora da u mojom životu točno znam koji je bio taj trenutak kad je ovaj film prekinuo. Mislite da može se odrastati u jednom trenutku? Može. Čak i na to se sjećam da sam šetala po Budafoki Ulici i vrijeme je bilo malo sivo. Nakon toga se rodila pjesma Carpe diem. Da uživaj trenutak jer život je realnost, a nije film. Nema sljedećeg puta i nema prošlosti jer je to već prošla. Jedno je od mojih najvažnijih prepoznavanja mog života. Od toga pokušavam  ne odgoditi stvari, nego odmah napraviti. Još teže kad su riječi u pitanju jer ima nekih riječi koji ne volim ispričati. Ponekad ipak se okupim jer možda to mi je jedina prilika i nikad više neće biti druga. Živimo sada i možda postoje više dimenzija i ne samo matematički, ali mi živimo naš vremenom ograničen život koji ravno ide naprijed u svojoj vlastitoj jedinoj dimenziji.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

engedjétek hozzám

Ám a templom előtt a téren  Egy kis szökőkút működik, kérem!  Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós,  Galambkergetős, rózsaszagolgatós.  Gyerek...