A gép megáll, a világ pihen.
Ma a szerkezet sem forog oly gépiesen.
S ha a bolydult nép végre aludni tér,
Az égen a sok csillag dalra kél.
Aranyos hangjuk áthat a csenden,
Csak a magányos vándor hallja, s a mennyben
Az angyalok boldog éneket zengenek,
Hogy a városon, s fényen túl valaki megszületett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Értsétek meg végre már törékeny az igazság mint az üvegpohár ember ember felett ember dolgok felett igaz szívvel ítéletet nem tehet emberség...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése