A ma férfiairól

A ma férfija óriási világméretű válságot él meg. A nők egyenjogúságra való törekvése olyan szintre emelkedett, hogy a másik nemnek tökéletes elnyomásban van része. Vegyük a társadalom egy keresztmetszetét. Egyetemi élet. Nézzük meg a nemek arányát: persze különböző szakokon más és más arányszámokkal fogunk találkozni, de nagy összesbe a felsőoktatásban ma már több a női hallgató, mint a férfi. A férfiak elmennek szakmát tanulni. Túlképzett nők, és tanulatlan férfiak. Mellesleg ez nem a nők hibája. A férfiak büszkesége az, ami nem engedi, hogy ringbe szálljanak egy nővel, ezért eleve feladva a versenyt, az élvezetekbe, partizásba, jobb esetben a focimániába vagy autómániába menekülnek. Ezek még az ő privilég területeik. Nőmentesek.
A férfiak identitásvesztettek. Nincs dolguk a ma világában. A nők uralkodnak mindenen, és sorra bizonyítják, hogy bármire képesek, amire a férfiak is. A szülés jogát pedig megtartják maguknak. A férfiakat egy állandó kissebrendűségi érzésbe taszítják, azzal, hogy megpróbálnak föléjük kerülni. Tetszik. nem tetszik. Hol vannak ma már azok a kedves takaros lányok, az anyajelöltek, akik hősként néznek fel a férjeikre. A nők számára is elképzelhetetlen, hogy ne menjenek továbbtanulni. Betörnek az informatikai és a műszaki világba, a politikába. Mindenütt ott vannak. Elrabolják a férfiak lehetőségeit, mert bizonyítani akarják, hogy ugyanúgy érétkesek. A férfiak pedig sorra elhagyják magukat. Az eredmény pedig sok karrierista nő, és identitászavaros puhaagyú férfi, szétmenő félben lévő családok, buzik, cigányuralom, fogyó népesség, rohadó társadalom.
Mire lenne szüksége a ma férfijának, és a nőnek? A férfiak számára kötelező sorkatonaság, a nők számára pedig kötelező szakácsképző, és au-pair képző. Csak hogy a szerepeket tisztázzuk.