Böjte Csaba töredék

/töredék/

A lelkünk tele van kisebb-nagyobb vörösiszap-katasztrófákkal. A keresztény ember reményteli. Mert bízik. Hisz abban, hogy van remény. Hogy semmi sincs elveszve.

Jöttem idefelé, és a GPS mindig mondta, hogy merre menjek. Egyszer véletlenül rossz helyen fordultam jobbra. A GPS nem kezdett el szidni, hogy Jaj Csaba milyen szerencsétlen vagy, hogy lehetsz ekkora ökör, többet meg sem szólalok! hanem csak annyit mondott: Újratervezés. Az élő Isten is csak ennyit mond, újratervezés.

Van remény. A világ jó. Sokkal jobb, mint azt ti kedves testvéreim gondoljátok. Annyi jó ember van a világban. A költségvetésünk 90%-a adományokból tevődik össze. A kárpátmedencei jó emberek adományaiból. Én hiszem, hogy az emberekben ott van a jó. (Tényleg elhiszi? Egyszer Dodi is valami ilyesmit írt az egyik esszéjében: hogy minden ember alapvetően jó, mert a jóra törekszik. Hát az én világnézetem kicsit más. Csak a kisfiúkat ha vesszük: Puff, puff bumm bumm, rombolás. A rossz az ösztönök szintjéig bennünk van. És van olyan ember, aki ebben nem hisz?)

13 milliót kaptunk, hát úgy gondoltam, hogy felújíttatok belőle egy házat Szovátán. Fél év eltelte után egyszer csak jön a telefon, hogy az épület kigyúlt. Azonnal bepattantam az autóba, nagyon gyorsan leértem Szovátára. És csak álltam a lángoló épület előtt, és a szívem ilyen kicsire összeszorult. Azt mondtam, Istenem, minek csinálom én ezt? Miért nem lehetek én is egy egyszerű plébános, csak ülnék a plébániámon... Lehajoltam, és felvettem egy marék üszköt. Parázs is volt benne. Jól összeszorítottam, és azt gondoltam, a gonosz lélek akarja, hogy bedobjam a törülközőt. De én nem fogom bedobni. Újraépítem. Azóta 3 ház áll azon a telken, és 130 gyerek jár oda.
(Basszus, ehhez képest mi az, hogy nekem ellopták a pénztárcámat? 8000 Ft-tal. Semmi. Megcsináltatom az irataimat újra, és kész.)

Én hiszek a szeretet győzelmében. Az egyik kollégánk alkoholista volt, több botrányt is kavart, hát már már ott tartottam, hogy elküldöm. Aztán azt gondoltam magamban: Csaba milyen példát akarsz mutatni a gyerekeknek, mint pedagógus? Iszik a kolléga elküldjük, iszik a férjem elválok? Hát úgy döntöttem, hogy a hóna alá nyúlok. Elmentem hozzá beszélgettünk, végülis meggyőztem, hogy menjen el a kórházba. Beültünk az autóba, egész úton a rózsfűzért imádkoztuk. Mikor odaértünk felhívtam a feleségét, és elmondtam neki, hogy álljon a férje mellé, mert nagy szüksége van rá, egyedül nem tud kilábalni ebből a nehéz helyzetből... Aztán odaadtam a férjnek a telefont, az egyik sírt a vonal egyik végén, a másik a másik végén, én meg azt mondtam jól van na, az én számlámra most már eleget sírtatok...
A kolléga a kezelés óta egy csepp alkoholt nem ivott.

Hiszek a szeretet végső győzelmében. Hiszem, hogy van remény. Hiszem, hogy az emberek jók. Hiszem, hogy nincs reménytelen eset. (És tényleg elhiszi. Sugárzik róla, hogy elhiszi.)