A csodálatos hétvége

Megölelt az apáca, olyan jó érzés. Énekkarban énekeltem, újra. Táncoltunk és üvöltöttem mint egy kamasz. Hangosan beszélek, ha horvátul kell, és olyan vidám. Magyarok és horvátok együtt, és a táncban nem kellenek szavak.
Nem tudtam elmenni érzelmek nélkül a pesti piár énekkara mellett sem. Láttam ugyanazt a karlengetést, meg a göndör haját. Argentín tangót játszott gitáron. Tangót. Annyira fontos lett. Várnak Zágrábban. Várják, hogy megérkezzek, vacsorával.
Az egész életem emlékei és érzései együtt. A múltam a jelenem így és itt fonódik össze. És holnap Lucko-ban folytatódik biciklivel. Busszal, de nem Zadarig. Hangosan nevetni, olyan jóó! Csodálatos hétvége! Csodálatos! Istenem! Minden, az egész életem együtt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

engedjétek hozzám

Ám a templom előtt a téren  Egy kis szökőkút működik, kérem!  Körbebiciklizős, vízbe pancsikolós,  Galambkergetős, rózsaszagolgatós.  Gyerek...