Igen, vannak olyan hangok, amiket Isten úgy ahogy voltak, a mennyországból küldött le a földre. Dallamok. Gitárhúr pendülése. A barlangfalról visszaverődő harmóniák. Behatol a lelkedbe, és zsibbadni kezd az egész tested, és a lábad kisujjától kezdve borsódzik a hátad, és végig fut, egészen a fejedig. Tele lesz könnyel a szemed, és legszívesebben kitárnád a karjaidat.
Szól a szóló, és megszűnik minden,csak a zene van. Hatalmas a tér.
Nagyszombati harangok és dicsőség, pápai himnusz, Te deum. A feltámadás dalai számomra. Soha nem jelentenek annyit mint akkor. Nagyszombaton, amikor megtelik a Jézus szíve templom a zúgó harangok hangjával, és azt érzed, na Most, Most... feltámadt!
Međugorje jut eszedbe, amikor sokezren éneklik ugyanazt, térden állva. A világ leggyönyörűbb dalai szólnak, és az Isten rajtuk keresztül megérinti a kezedet.
Az Isten az érintés szeretetnyelvét is ismeri, és néha használja is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Értsétek meg végre már törékeny az igazság mint az üvegpohár ember ember felett ember dolgok felett igaz szívvel ítéletet nem tehet emberség...
-
A világ olyan gyorsan fejlődik, hogy az emberi kultúra nem képes a lépést tartani. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyobb és gyorsabb fejlődés...
-
KÁKA TÖVÉN... Körös-körül rút ingovány. Itt sohasem úszik sovány csolnak, mit habok locsolnak. Evezhetnél bármily daccal, nem b...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése